„Tegye csak mindegyik maga kötelességét s ne valamit egyebet; hanem azt ugyan emberül.” (Széchenyi István, Hitel)
Ismeretterjesztő előadást tartottam szeptember 30-án a Verpeléti Arany János Általános Iskola és Reményi Ede Alapfokú Művészeti Iskola alsós osztályai részére.
(Forrás: Verpeléti Arany János Általános Iskola)
(Forrás: Verpeléti Arany János Általános Iskola)
Az állatok világnapját 1931 óta ünnepeljük minden esztendőben Szent Ferenc emléknapján, október 4-én.
Assisi Szent Ferenc a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük, s már a 13. század elején azt hirdette, hogy nemcsak embertársainkat kell szeretnünk és tisztelnünk, hanem mindent, ami körülvesz minket, legyen az akár élő, akár élettelen.
(Forrás: Verpeléti Arany János Általános Iskola)
(Forrás: Saját archivum)
"Gondoskodnunk kell, hogy már az iskolában megszerettessük az ország népével a fát és az erdőt, társadalmi akcióval biztosítsuk hazánk lakosságában az erdő megbecsülését, az erdő kultuszát." (Kaán Károly)
(Forrás: Saját archivum)
Assisi Szent Ferenc Virágoskertje Fioretti. (Ferences Források – 6. Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár. 1999.) részlet:
"Ők pedig nagy buzgalommal igyekeztek tovább, s amint a Cannario és Bevagna közti
úton Szent Ferenc fölemelte tekintetét, észrevette, hogy az úttól nem messze a fákat óriási
madársereg lepte el. Egészen elámult a madarak hihetetlen sokasága láttán, és azt mondta
társainak: – Várjatok meg itt, amíg prédikálok húgocskáimnak, a madaraknak. Letért a
mezőre, odament a madarakhoz, és elkezdett beszélni a földön csipegetőkhöz, mire a fákon
ülők is mind odasereglettek, valamennyien szép csöndben várták végig a beszédet, s el nem
szálltak addig, amíg Szent Ferenc áldásával égnek nem eresztette őket. Mint később Masseo
testvér elmesélte a massabeli Jakab testvérnek, amikor Szent Ferenc közöttük sétált, s
csuhájával súrolta, meg-megérintette a madarakat, akkor sem repült el egyik sem.
Szent Ferenc prédikációjának ez volt a lényege:
– Húgocskáim, madarak! Ti igen sokkal tartoztok a Teremtőnek, azért mindig és
mindenütt kötelesek vagytok dicsérni Őt. Mert kétszeres, sőt háromszoros ruházattal látott el
benneteket; szabadságot adott nektek, oda röpülhettek, ahová akartok; megőrizte Noé
bárkájában fajotokat, hogy ki ne vesszetek. Hálával tartoztok a levegőért, amelynek uraivá
tett. Azután gondoljátok meg, hogy se nem vettek, se nem arattok, Isten mégis gondoskodik
rólatok: inni ad a folyókból és forrásokból, menedéket nyújt a hegyekben és völgyekben,
helyet biztosít a fészekrakáshoz a fák lombos ágain. Azután még fonni és szőni sem tudtok,
Isten ruház föl benneteket és fiókáitokat. Jótéteményeiből, amelyekkel elhalmozott,
láthatjátok, mennyire szeret Teremtőtök. Őrizkedjetek tehát húgocskáim, a hálátlanság
bűnétől, s azon legyetek, hogy szüntelenül áldjátok Istent.
Amint Szent Ferenc ezeket mondta nekik, a madarak tátogatni kezdték csőrüket,
nyújtogatták nyakukat, rebbentgették szárnyukat, nagy tisztelettel földig hajtották
fejecskéjüket, s ilyen módon: mozdulataikkal és énekükkel adták jelét, hogy gyönyörűségük
telik a Szent szavaiban. Maga Szent Ferenc is velük örvendezett, elnézte sokaságukat,
gyönyörködött szépségükben és változatosságukban, csodálta kedvességüket és
szelídségüket, s nagy áhítattal velük együtt dicsőítette a Teremtőt.
Miután befejezte prédikációját, a kereszt jelével megáldotta, és útra bocsátotta őket. Erre
az egész madársereg csodálatosan énekelve a magasba emelkedett, és a levegőben a szent
kereszt jele szerint négy felé oszlott: az egyik csapat kelet, a másik nyugat felé, a harmadik
csapat dél, a negyedik észak felé szállt. Azt példázták ezzel: amint Szent Ferenc, Krisztus
zászlóvivője a madaraknak prédikált, és a kereszt jelével a világ négy tája felé küldte őket,
úgy Krisztus keresztjének tanítását, Szent Ferenc által megújítva, az ő és társai közvetítésével
kell szétvinni az egész világon. A testvérek pedig, akiknek a madarakhoz hasonlóan
semmijük sincsen, egyedül Isten gondviselésére bízzák magukat."
