Az Országos Erdészeti Egyesület a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával ismeretterjesztő kampányt indított a klímaváltozás és a magyar erdők kapcsolatáról. Az Erdők Világnapja alkalmából meghirdetett és a Föld Napjáig tartó négyhetes program (2018. március 21-től 2018. április 22-ig) honlapja: http://klimavaltozas.oee.hu
A program célja kettős: egyrészt minél több ember figyelmét felhívni a magyar erdők szerepére a klímaváltozás hatásainak csökkentésében; másrészt egy társadalmi és szakmai szempontból egyaránt fontos témában egységes, aktív formában bemutatni az erdőgazdálkodást, mint felelős, a jövővel foglalkozó ágazatot.
Az egyes témák ütemezése:
- március 26. hétfő: Szénmegkötés
- március 29. csütörtök: Az erdők hőmérséklet-csökkentő hatása
- április 3. kedd: Változó környezet
- április 6. péntek: Idegen fajok
- április 9. hétfő: Az erdő és a víz
- április 12. csütörtök: Az erdők oxigéntermelő képessége
- április 16. hétfő: Erdőgazdálkodás a változó klímában
- április 19. csütörtök: Rajtad is múlik! – Az ember szerepe az erdők megőrzésében
Témák:
- Szénmegkötés
„A klímaváltozás kiváltó okai között kiemelkedő szerepe van a fosszilis energiahordozók eltüzelésének, mely eredményeként a földi légkör széndioxid tartalma is folyamatosan növekszik.
A világ erdei több mint 650 milliárd tonna szenet raktároznak, aminek 44%-a élő biomasszában, 11%-a holt faanyagban és az alomban, míg 45%-a az erdő talajában raktározódik. Már egyedül az erdei biomasszában tárolt szén mennyisége is meghaladja az atmoszférában található teljes szénmennyiséget.
Az erdőkben megkötött szén mennyisége újabb és újabb erdők telepítésével hatékonyan és gyorsan növelhető, ezért Magyarországon is az erdőterület növelése, valamint a fásítások és fasorok létesítésének ösztönzése a cél. Egyetlen hektárnyi, azaz mintegy két focipályányi erdő 10-15 tonna széndioxidot használ fel a vegetációs időszak alatt, ami az egyharmada az adott terület fölött elhelyezkedő képzeletbeli levegőoszlop széndioxid-tartalmának.
Figyelj oda és vigyázz az erdeinkre, mert segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben!”
- Az erdők hőmérséklet-csökkentő hatása
„A fák árnyalásukkal és párologtatásukkal is hatnak a környezetükre. Egyetlen középkorú fa például 4-5 köbméter vizet párologtat el, vagyis juttat a környezetébe a tavasztól őszig tartó időszakban. A lombos erdők ezért nyáron hatékonyan csökkentik a hőmérsékletet, ami különösen városi környezetben fontos: a növényekből származó párás, ezért nehezebb levegő ugyanis folyamatosan cserélődik a felmelegedett légrétegekkel, és így szelet eredményez. Ez a szél ráadásul nemcsak hűt, hanem szellőztet is: megtisztít a portól és egyéb szennyeződésektől.
A hazánk több nagyvárosát körülvevő erdőségek tehát nélkülözhetetlen szerepet játszanak a klímaváltozás során tapasztalható szélsőséges hőhullámok hatásainak mérséklésében.
Figyelj oda és vigyázz az erdeinkre, mert segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben!”
- Változó környezet
„Az erdők fajösszetételét a termőhely jellege határozza meg, amely egyik fontos tényezője a helyi klíma. Magyarországon az erdészeti tudomány a levegő páratartalma alapján négy klímaosztályt különít el: a bükkös, a gyertyános-tölgyes, a cseres-tölgyes és az erdőssztyepp klímát. A legnagyobb páratartalmú és a legalacsonyabb középhőmérsékletű a bükkös klíma, míg a legszárazabb és legmelegebb az erdőssztyepp. Már a klímaosztályok elnevezése is utal az ott uralkodó fafajokra: a bükkös és a gyertyános-tölgyes klíma alaphelyzetben hegy- és dombvidéki területekre, a cseres-tölgyes alacsonyabb dombvidéki és egyes alföldi részekre, míg az erdőssztyepp jellemzően az alföldi részekre jellemző. Az első három klímacsoport esetében zárt erdőállomány, míg az erdőssztyepp esetében füves részekkel váltakozó facsoportok borítják a földet.
Erdeinkben a klímaosztályok területi arányának változása is már egyértelműen mutatja a felmelegedés hatásait. (A mérések és az előrejelzések az erdészeti hatóság, a Soproni Egyetem és a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet adatain alapulnak).
Míg 1961-ben Magyarország területének 5%-a volt bükkös klímába sorolható, 2010-re ez a szám 2%-ra csökkent. Az előrejelzések szerint pedig a bükkös klíma a 2041-2071 közötti időszakra teljesen eltűnik.
Ezzel szemben jelentősen nő az erdőssztyepp klíma térfoglalása: 1961-ben 19%, 2010-re már 25% az arány, míg a prognózis a 2041-2071 közötti időszakra már akár 80%-ot vetít előre.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy Magyarországra – a változás jelenlegi ütemével számolva – néhány évtizeden beül a napjainkban Dél-Ukrajnában, Kelet-Romániában uralkodó klimatikus viszonyok lesznek jellemzőek.
Figyelj oda és vigyázz az erdeinkre, mert segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben!”
- Idegen fajok
„A változó klímában olyan állat- és növényfajok is megjelennek a Kárpát-medencében, amelyek más kontinensekről, például Amerikából vagy éppen a Távol-Keletről származnak. Terjedésüket az ember is elősegíti, amikor nagy távolságokra szállított áruk csomagolóanyagában, vagy éppen a világot beutazó turisták poggyászában akarva-akaratlanul új élőhelyekre hurcolja be ezeket a fajokat.
Az idegenhonos fajok egy része tömegszaporodásra képes, agresszíven terjedő, úgynevezett inváziós faj. Természetes ellenségeik és fogyasztóik hiányában képesek kiszorítani az őshonos fajokat, így átalakítani akár egész tájegységek arculatát. A növények között ilyen faj például a bálványfa, vagy az ártereken elterjedt zöld juhar, de említhetjük a japán keserűfüvet is, amely a kertekből kivadulva jelent meg kiirthatatlan foltokban a magyar erdők szegélyein, kiszorítva az egyébként ott honos cserjefajokat, mint például a kökényt, a galagonyát vagy a vadrózsát.
A jövevény rovarok pedig a hazai növényvilág új fogyasztói. A legtöbb esetben meg sem lehet jósolni megjelenésük hatásait, de már az új fajok számában bekövetkező robbanásszerű növekedés is fokozott óvatosságra int.
Figyelj oda és vigyázz az erdeinkre, mert segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben!”
- Az erdő és a víz
„Az erdő a víz bölcsője, szoros kapcsolatrendszerben állnak egymással. A fák a talajban felgyülemlő víz egy részét elpárologtatják, és visszajuttatják a levegőbe. Ezzel javítják a levegő minőségét, csökkentik annak hőmérsékletét, és fenntartják a globális vízkörforgás folyamatát, továbbá – az esők kialakulásának elősegítése mellett – az erdők minden mesterséges megoldásnál hatékonyabban szűrik és tisztítják a vizet.
Ezért is van kiemelt szerepe az erdők vízvisszatartó képességének. A többszintes erdei vegetáció (avar-, cserje- és lombkoronaszint), és az általa kialakított laza szerkezetű erdei talaj jelentős mennyiségű vizet tárol: csak az avartakaró saját tömegénél két-háromszor nagyobb vízmennyiséget raktároz.
A vízmegtartásban pótolhatatlan szerepe van az erdőben található holt faanyagnak is, amely a legmelegebb napokon is szivacsként tartja magában az éltető vizet. Az erdei kistavak és dagonyák számos védett kétéltű és hüllőfaj kizárólagos szaporodó- és élőhelyei. A növényzet továbbá megakadályozza a klímaváltozás hatására egyre gyakrabban előforduló, szélsőségesen nagy hevességű záporok vizének gyors lefolyását, visszatartja, és a növények és állatok számára hasznosíthatóvá teszi azt.
Ahogy a FAO 2015-ös kisfilmje is fogalmaz: erdeink védelme egyben vizeink és életünk védelmét is jelenti.
Figyelj oda és vigyázz az erdeinkre, mert segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben!”
- Az erdők oxigéntermelő képessége
„A fotoszintézis során tiszta, belélegezhető oxigén keletkezik. Tehát miközben a széndioxid felhasználásával az erdők hozzájárulnak a szén megkötéséhez, oxigént is termelnek, amivel az óceánokban élő algák mellett ők biztosítják a földi létezéshez szükséges oxigén jelentős részét. Fontos szempont az is, hogy a fák által termelt tiszta levegő a légkör legalsó, néhány száz méteres rétegében keletkezik, hiszen ugyanitt keletkezik a légszennyezés mintegy 70%-a, ami így a növényzet segítségével hatékonyan ellensúlyozható.
Az erdők több más módon is hozzájárulnak az élhető környezet megteremtéséhez:
a fák lombja megszűri a levegőt, képes megkötni a szennyező anyagok nagy részét;
egyetlen középkorú fa a lombjával évente több száz kilónyi szennyező port fog fel;
a települések környezetében fontos a fák zajvédő hatása, vagy a különböző épületek, településrészek védelme az extrém időjárási körülmények, például az erős szél ellen.
Külön kell szólni a talaj védelmének fontosságáról is, hiszen az erdők által megkötött szén közel fele hosszú távon a talajban raktározódik. Ahol a növényzet elpusztul, ott megkezdődik a talaj lepusztulása is, az ennek nyomában elinduló eróziós folyamatok és az elsivatagosodás pedig környezeti katasztrófához vezet.
Figyelj oda és vigyázz az erdeinkre, mert segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben!”
- Erdőgazdálkodás a változó klímában
„Az erdők is vándorolnak, csak természetes úton, és nagyon lassan.
Az erdőszéli fáról lehull a makk és elgurul néhány métert, esetleg egy szajkó vagy mókus elrejti a szomszéd erdőrészletben, ahol kicsírázik, majd kedvező viszonyok között fává cseperedik. Jelenlegi uralkodó őshonos fafajaink esetében ez a sebesség a klíma jelenleg tapasztalható változási üteméhez képest azonban igen lassú. Míg például a tölgyesek 100 év alatt 8-50 kilométert tudnak így megtenni, addig a legóvatosabb becslés szerint várható 1,8 fokos felmelegedés 260 kilométer vándorlást tenne szükségessé. Az ennél is rosszabb, 3,3 fokos felmelegedést alapul vevő forgatókönyv esetén pedig egy évszázad alatt már 480 kilométerrel kellene odébb költözniük a fáknak! Természetes úton ez nem lehetséges.
Erdeink kezelése során a fák életkorának megfelelően, vagyis évszázados távlatban kell gondolkozni, tehát már most készülnünk kell a várható klimatikus változásokra. Erdeink megmaradását egyrészt biológiai alkalmazkodóképességük növelésével segíthetjük. Ezt szolgálja például az örökerdő-gazdálkodás módszere, ahol sokféle fafajból és változatos korú fákból álló erdőket nevelnek, figyelve az erdő immunrendszerét jelentő elegendő holt faanyag jelenlétére is, és az egész erdei életközösségre. Az ilyen változatos erdő könnyebben és gyorsabban alkalmazkodik a változásokhoz, hiszen ellenállóbb, és mindig lesznek benne olyan egyedek és fajok, amelyek biztosítják az erdő fennmaradását.
A másik lehetőség, hogy a genetikát hívjuk segítségül: már most ültethetünk szárazabb és melegebb vidékeken élő fákról származó magokat. A most elültetett, a Magyarországtól délkeletre fekvő területekről származó magból 100 év alatt olyan fa fejlődik, amely a számára megszokott viszonyok közé kerül és életképes marad.
Figyelj oda és vigyázz az erdeinkre, mert segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben!”
- Rajtad is múlik! – Az ember szerepe az erdők megőrzésébe
„A Kárpát-medence élővilága különösen kitett a klímaváltozás hatásainak. Csökken a nyári csapadék mennyisége, miközben Délkelet-Európában az átlagot meghaladó felmelegedés tapasztalható. Az erdeinket alkotó legfontosabb fafajok egy része itt éri el szárazsági határát. Őshonos fafajaink többségére a klíma már viszonylag kis változása is döntő hatással lehet.
Nem dughatjuk a homokba a fejünket, nem tehetünk úgy, mintha rajtunk nem múlna semmi. Az erdők terhelése, pusztítása közvetlenül hat környezetünk klimatikus viszonyaira is:
az illegális hulladéklerakással szennyezett talaj termő- és vízmegtartó képessége csökken;
az ember által okozott erdőtüzek nemcsak a vegetációt, az erdei élőlényeket pusztítják el, de jelentős mennyiségű szenet is juttatnak a légkörbe;
a falopással ritkított erdőterületek pedig kevesebb oxigént termelnek, és kevesebb széndioxidot kötnek meg.
Az erdők védelme mellett új erdők telepítésével, fák ültetésével tehetünk a legtöbbet a klímaváltozás hatásainak csökkentéséért. Magánemberek, közösségek és intézmények számára is egyaránt járható út ez – éljünk vele!
Figyelj oda és vigyázz az erdeinkre, mert segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben!”
