(Fotó: Nádházy Judit)
Agrárminisztérium hivatalos lapjában, a Földművelésügyi Értesítő LXXI. évfolyam 5. számában, 2021. június 8-án megjelent a magyar agár vadászati alkalmassági vizsgaszabályzat (VAV szabályzat). A szabályzat itt a honlapon a Letöltések rovatban megtalálható.
Egyből kettő vizsgaszabályzat jelent meg:
- Magyar agár vadászati alkalmassági vizsgaszabályzat vadászaton. A vizsga során az agarász vadászat elvárásainak, valós vadászati körülmények között, a használati célnak megfelelő feladatok végrehajtásáról kell tanúbizonyságot adnia a vizsgázó magyar agárnak - aki legalább 18 hónapos kort betöltött, egészséges, megfelelő fizikai kondícióban lévő, működő transponderrel (chip) ellátott, érvényes kötelező oltással és származási lappal vagy regisztrációs lappal rendelkezik. A vizsgát a vadászati idény figyelembevételével mezei nyúlra vadászva kell megrendezni úgy, hogy az előre kiválasztott vizsgaterületen lehetőleg biztosítani kell az őz területről történő előzetes lehajtását.
- Magyar agár vadászati alkalmassági vizsgaszabályzat mesterséges körülmények között (műnyúlon). A vadászatra való alkalmasság feltételeinek vizsgálata elsősorban fiatal, de legalább egy éves kort betöltött megfelelő fizikai kondícióban lévő, működő chippel ellátott, érvényes kötelező oltással és származási lappal vagy regisztrációs lappal rendelkező agarak esetében, a mezei nyúl vadászati idényén kívül is elvégezhető mesterséges körülmények között, műnyúl alkalmazásával. A bírálati szempontok megfelelnek a vadászaton történő vizsga feltételeinek.
"A vonatkozó jogszabályok értelmében a Vadászkamara valamennyi Területi Szervezete, valamint a fajta elismert tenyésztőszervezete rendezhet vadászati alkalmassági vizsgákat." - írja az Országos Magyar Vadászkamra.
További információi a magyar agárról, agarászatról ide kattintva tekinthető meg.
(Fotó: Puskás Mihály)
Az Országos Agarász Egyesület (OAE) 2020. decemberében mutatta be - az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával - a magyar agarat, agarászatot bemutató alábbi kisfilmjét. ("A film végén felugró ajánlások a Youtube által generált tartalmak, nem az OAE és feltöltései.")
Agarászat jogszabályi háttere:
A vad védelméről, vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (továbbiakban: Vtv.) 2015. évi módosítása alapján, hosszú évek után a jogszabály ismét lehetővé tette a magyar agárral folytatott vadászati lehetőségét az alábbiak szerint:
- magyar agárral lehet vadászni,
- vadászatra alkalmas kutya szükséges, tehát vizsgát kell tennie a jószágnak - a most megjelent VAV szabályzattal lehet teljesíteni ezen feltételt,
- a vadásznak az agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával kell rendelkeznie - a vizsgához szükséges jogszabály módosítása folyamatban van.
(Fotó: Kolozsi-Kecskés Zsófia)
A Vtv. alapján
"A VADÁSZAT
Általános szabályok
56. § (1) Vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral, illetve magyar agárral és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység. (2) A vadászatra jogosult a föld tulajdonosának, használójának hozzájárulásával a vadászathoz szükséges létesítményeket állíthat fel. (3) A föld használójával előzetesen egyeztetett vadkárelhárító vadászat kivételével tilos vadászni július hónap első napjától a szüret befejezéséig a szőlőültetvény, valamint a gyümölcsös területén. (4) Nem minősül a vad tartásának, illetve az (1) bekezdés szerinti elfogásának, ha a vadat megfogását követően közvetlenül jelölik, adatait rögzítik és szabadon bocsátják."
"A vadász
59.§ Vadászati tevékenységet érvényes vadászjegy vagy vadászati engedély birtokában az a természetes személy folytathat, aki a) vadászlőfegyverrel való vadászat esetén vadászlőfegyver-tartási engedéllyel, b) a ragadozó madárral való vadászat esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel, c) elöltöltő fegyverrel való vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel, d) vadászíjjal való vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vagy e) magyar agárral való vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, és vadászatra alkalmas magyar agárral rendelkezik.”
„64.§ (1) A vadász a) a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt (a továbbiakban együtt: engedély), b) az e törvényben meghatározott vadfaj vadászata esetén az azonosító jelet, c) vadászlőfegyverrel történő vadászat esetén a vadászlőfegyver-tartási engedélyt, d) ragadozó madárral történő vadászat esetén a ragadozó madárral való vadászatra jogosító engedélyt, e) elöltöltő fegyverrel történő vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedélyt, f) -, e) magyar agárral történő vadászat esetén az agarászatra feljogosító kiegészítő vizsga teljesítésének igazolását, h) a vadászat alkalmával köteles magánál tartani, és azt a vadászatra jogosult képviselője, a hivatásos vadász, a tájegységi fővadász, a vadászati, természetvédelmi hatóság vagy a rendőrség felhívására bemutatni. (2) Aki az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok bármelyikének hiányában vadászik, azt az ellenőrzésre jogosult személy a vadászatból azonnali hatállyal kizárja.”
"Vadászvizsga
66. § (1) Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) az arra felkészítő és azt megelőző tanfolyam eredményes elvégzését követően, a kamara által megbízott bizottság előtt lehet tenni. (1a) A vizsgát megelőző tanfolyam szervezésére az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint a vadászati hatóság ad engedélyt. (2) A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával, továbbá a természetvédelemmel kapcsolatos elméleti ismeretekből, valamint sörétes és golyós vadászlőfegyverekről szóló elméleti részből és – kivéve a kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászókat – gyakorlati vadászlövészetből áll. (2a) Az a) íjjal vadászók vadászíjász, b) a ragadozó madárral vadászók solymász, c) az elöltöltő fegyverrel vadászók elöltöltő-fegyveres, d) a magyar agárral vadászók agarász elméleti és gyakorlati kiegészítő vizsgát tesznek. (3) A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot a kamarával egyeztetve a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg. (4) A vizsgának megfelelő szakirányú képesítés és képzettség jegyzékét a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg. (5) A vizsga letételekor a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni."
„Vadászati eszközök
67.§ (1) Vadat a) vadászati célra engedélyezett – legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú – vadászlőfegyverrel, b) legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú elöltöltő fegyverrel; c) az előírt követelményeknek megfelelő vadászíjjal és vadászvesszővel; d) agarászatra engedélyezett magyar agárral, vagy e) jogszerű csapdázási módszerrel lehet elejteni, illetve elfogni.”
(Fotó: Kolozsi-Kecskés Zsófia)
„(A Vtv. 67–68. §-aihoz)
58. § (4) Magyar agárral mezei nyúlra, rókára és aranysakálra lehet vadászni...
61.§ (1) A vadászeb fajtacsoportba a vadászkutyaként elfogadott és nyilvántartott fajták közül az apróvad és nagyvad vadászatára, a solymászatra, az agarászatra, valamint kotorékmunkára Magyarországon jellemzően használt fajták tartoznak. (2) A vadászaton jellemzően használt fajták (a továbbiakban: vadászkutyafajták) vadászati alkalmassági vizsgaszabályzatát (a továbbiakban: VAV szabályzat) a vadászkutyafajták elismert tenyésztő szervezetei és a vadászkamara együttes javaslata alapján a minisztérium hagyja jóvá, és a Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé. (3) A vadászkutyafajták vadászati alkalmassági követelményeit a VAV szabályzatban, amennyiben indokolt, fajtánként az apró- és nagyvadvadászat, a hagyományos vadászati módok, továbbá a kotorékmunka során adódó feladatok szerint kell meghatározni. A VAV szabályzatnak tartalmaznia kell a minősítést végző teljesítménybíró kijelölésének szabályait, valamint a vadászkutyafajták alkalmassági vizsgájának és nyilvántartásának rendjét. (4) VAV vizsgát a vadászkamara területi szervezetei, valamint az elismert tenyésztő szervezetek rendezhetnek, feltéve hogy eleget tesznek a vizsgáztatásra e rendeletben, továbbá a (2) bekezdés szerinti VAV szabályzatban előírt követelményeknek. A vizsgát elsődlegesen az e célból szervezett vadászaton, ha ez nem lehetséges, mesterséges körülmények között kell megtartani. (5) A VAV vizsgával kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a vadászkamara látja el, ennek keretében az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyákról jelentést készít, amelynek egy példányát a tárgyévet követő év február 15-ig a minisztérium részére megküldi. A jelentés megyénként, vadászkutyafajtánként és vizsgatípusonként tartalmazza az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyák számát. (6) A vadászkutyafajták külön jogszabály szerinti munkavizsgájának a fajtakörnek megfelelő vadászati kiképzettség felmérésére is ki kell terjednie. Amennyiben ez a vizsga vagy vizsgarész megfelel a VAV szabályzatban foglaltaknak, az egyben igazolja az adott vadászkutya vadászati alkalmasságát is.”
„(A Vtv. 70. §-ához)
69. § (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint egyéni vadászatnak minősül: a) a cserkelés; b) a les; c) a barkácsolás és d) a vízijárműből történő vadászat; e) az egyéni apróvad vadászat; f) a solymászat; g) az agarászat. (2) Vadászterületen a solymászatra használt vadászmadár betanításához, bevadászásához szükséges röpítés és műpedzés, valamint a magyar agár tanításához szükséges „műnyúl” utáni futtatás csak a vadászatra jogosult hozzájárulásával, a vadászterület e célra kijelölt részén végezhető. (3) Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával keresőtávcső használata kötelező. (4) Vaddisznó, aranysakál, borz és róka éjszakai vadászatán a vadász köteles magánál tartani és használni keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint kézilámpát, továbbá – ha a vadászati hatóság az eseti használatát külön engedélyezte – a fegyverlámpát.”
„Adja a magyarok Istene, hogy ősi, nemes kedvtelésünk: az agarászat újra felviruljon!” (Csanády Jenő, 1900)
