Minden év december 28-a a Kártyajátékok Világnapja, december 29-e pedig a Magyar Kártya napja.
Manapság számtalan kártya létezik a világon - pl. francia kártya, fröccs, magyar kártya, the mind, tarokk, tarot, uno.
*
A kártyák készítésének eredete a régi idők homályába vész. Indiában, Kínában, Koreában VIII-IX. századtól feltételezik a történészek ezen játékok kezdetét.
Európába a XIV. századba készülhettek az első játékkártyák.
Magyarországon a XVIII. század második felétől kerül sor a kártyák tömeges előállítására bajor és osztrák példákat követve.
Az első magyar kártyatípus, a soproni kártya, amely 36 lapos, egyképes, német színjelzőkkel.
A második, ma is használt kártyánk, a Tell kártya, vagyis a 32 lapos Magyar Kártya. Ennek a kártyának nincsenek külföldi előzményei, ez magyar találmány. Első ízben Schneider József és Chwalowszky Ödön kártyakészítő mesterek készítették Pesten kb. 1835-ben. Miért egyedüli ez a kártya? Egyedüli abban, hogy a kártyaképek egy irodalmi mű - Tell Vilmos dráma szereplőit ábrázolja - epizódjait mutatja be, valamint elsőként jelenik meg a tükörképesség, a korábban általánosan használt egyalakos képek helyett. Az alkotók burkolt osztrákellenes céllal hozták létre a kártyát, hiszen korábban Tell Vilmos Svájcban sikeresen harcolt a Habsburgok ellen.
A magyar kártya emlékét tábla hirdeti Budapesten a VII. kerületi Kazinczy utca 55. számú ház falán – ezen a helyén állott a Schneider-műhely, ahol a Tell-kártya egyik első példánya készült.
A következő kártyajáték, a Tarokk, amely Magyarországon az 1860-as években terjedt el. A kártyajátékok fejedelmének nevezik, hiszen a tarokk a legelmésebb és legmulatságosabb játék. Neves elődeink közül Jókai Mór, Kossuth Lajos, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond és még sok más politikus, művész, távoli vidékek orvosai, tanárai, erdészei játszották hajdanában.
A világviszonylatban Magyarországon játsszák a legkevesebb lappal, 42 lappal ezt a játékot – legtöbb helyen 78 lappal, néhány országban pl.: Ausztriában 54 lappal. Michael Dummett – ezen játék angol professzora – a magyar tarokkot valamennyi tarokk fölé emeli.
Ezen kártyák csoportosításánál elsődleges a tarokklapok motívumai, pl.: kínai-, mitológiai-, vár-, város-, látképes-, bécsi-, néprajzi-, történelmi-, politikai-, állatképes tarokk. Ezen utóbbit Magyarországon kb. 1850-ig készítették.
*
*
Egyesületünkkel először 2019. éveben készítettük el a „Nyomkereső erdei tarokk” ismeretterjesztő kártyát, amelyen erdei fafajokat és terméseiket, valamint állatokat és lábnyomaikat ábrázolunk. Azóta évenként - 2020-ban, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban - újítottuk, tovább fejlesztetettük, szépítettük a kártyánkat.
*
Bernard Shaw író mondása szerint, „Aki boldog öregkort akar, az tanuljon meg kártyázni!”
Dr. Kovács Endre a Tarokk-Kódex alkotója is megerősíti a könyvében a fenti állítást, „Köztudomás szerint, orvosi megállapítás, hogy idős emberek szellemi képességének fenntartására a legalkalmasabb, a gondolkodást igénylő magasabb rendű kártyajáték. Ilyen kártyajáték: a tarokk és a bridzs.”
Ernest Hemingway író a következőket mondja sportról, „A sport megtanít arra, hogy becsületesen győzzünk, vagy emelt fővel veszítsünk. A sport mindenre megtanít.”
Végezetül egy érdekesség. A sok kártya, tarot kártya közül, úgy mondják, egyedül egy kártyán van "pápai áldás", a DALI TAROT kártyán. Salvador Dali festőművész 1949-ben járt magánaudiencián XII. Pius pápánál, ahol a Port Lligat-i Madonna festményét mutatta be, majd megáldották a festő munkáit.
*A képek az Egyesületünk „Nyomkereső erdei tarokk” ismeretterjesztő kártyáiból valók
Forrás:
Gyöngyösi Anna: DALI TAROT. Pilis-Print, 2008.
Jánoska Antal: A magyar kártya napja
Jánoska Antal: Tarokk album. Budapest, Pallas Studió, 1998.
Kovács Endre, Dr.: Tarokk-Kodex. Budapest, Kráter, 1989.
Pais József: ULTI, TAROKK és néhány kis játék. Budapest, HungariaSport, 1990
