„Legismertebb” róka: VUK
„Vuk, ami annyit jelent, hogy minden rókának félre kell állni az útból, ha vadászatra indul.” - Fekete István: Vuk
Olvasd el a könyvét! Rajzold le a kedvenc részedet!
( Fekete István Vuk című regénye ide kattintva olvasható; A mese teljes hanganyaga itt meghallgatható; a Vuk magyar rajzfilm előzetese itt látható )
A róka legismertebb és legelterjedtebb nagy testű hazai ragadozónk.
Testén a vöröses színezetű szőr dominál. A kanok és a szukák között színbeli eltérés nincs. A pofán lévő ún. tapintószőrök hossza meghaladhatja a 10 cm-t is. A bajuszszálak ugyancsak hosszúak.
Képzeld el a róka farkának hossza elérheti a testhossz 70%-át.
Nyoma nagyon hasonlít a kistestű kutyafélékre - a mellső lábán 5, a hátsón 4 ujj van, de a mellső láb első ujja, az ún. fattyúköröm csökevényes -, abban különbözik, hogy a róka két szélső ujjvánkosának hegye a két középső ujjvánkos végénél kezdődik. A lábnyomán a négy ujjvánkos és a talpvánkos lenyomata jelenik meg az erős körmökkel.
Hullatékát általában jól látható helyen hagyja, azzal és vizeletével jelöli meg territóriumát. Koslatáskor lehet leggyakrabban ugatását hallani.
Csaknem egész Eurázsiában és Észak-Amerikában előfordul. Csak a magas északról és a trópusi területekről hiányzik e kontinenseken. Megtalálható viszont É-Afrikában, ahol elterjedésének D-i határa a Szahara. Ma már honos Ausztrália jelentős részén is, ahova betelepítették. A magassági elterjedése szinte korlátlan Európában, az Alpokban legalább 3000 m-ig, a Pireneusokban 3200 m-ig bizonyított jelenléte.
Nem válogatós (ún. generalista faj), mindenütt megtalálja létfeltételeit, amit széles körű elterjedése is igazol. Megél a tundrán, a sivatagban, s újabban a települések közelében is mind gyakoribb jelenléte. Hazánkban korábban erdei vadnak tartották, holott a mezőgazdasági területeken is mindenütt jelen volt. Ez a széles körű élettérfoglalás napjainkra is jellemző.
A kölykök mintegy 3 hétig szopnak, majd egy hétig vegyes étrenden élnek, s a 4. héten kezdődik meg elválasztásuk. Ebben az életszakaszban előemésztett táplálékot kapnak, a nekik szánt zsákmányt a szülők a nyelőcsőben „raktározzák”. A kisrókák 10–12 hetes korban kezdik tanulni a vadászatot, először csak kisemlősökön.
A róka táplálékában az emlősök, a madarak, egyéb gerincesek, gerinctelenek, dög és szemét, valamint növények fordultak elő. Valamennyi zsákmány között a mezei pocok képviseli a legnagyobb arányt. Minden évszakban az emlőstáplálék a domináns. Téli hónapokban jelentős a növényfogyasztása is. Ha módja van rá, döghúst is fogyaszt. A fácán inkább a nyári hónapokban játszik táplálékforrásként fontos szerepet. Rovarok csak tavasszal és nyáron fordulnak elő a róka táplálékában, közülük is kiemelendőek a nagyobb testűek, mint a májusi cserebogár, a lótücsök, a mezei tücsök. Nyáron és ősszel főleg gyümölcsöt fogyaszt pl. cseresznye, kökény, szőlő. A róka legfontosabb táplálékát a mezei és erdei kisemlősök, a mezei nyúl, továbbá a nagyragadozók zsákmányolásától, illetve a végelgyengüléstől elhullott vaddisznó és gímszarvas tetemek jelentették. A döghús alternatívaként, mint kiegészítő táplálék jelent meg abban az esetben, ha a kisemlősök sűrűsége vagy hozzáférhetősége alacsony volt. A hozzáférhetőséget – különösen az erdőben – a hóvastagság befolyásolta.
Egy-egy róka mozgáskörzete – a táplálékkínálat függvényében – 30–1300 ha között változhat. A mozgáskörzet nagysága a populációsűrűség növekedésével csökken, s bizonyos esetekben átfedéseket is mutat, sőt a legújabb rádiótelemetriás vizsgálatok alapján határai elmosódnak. A fiatal rókák szeptember közepétől október végéig elhagyják szüleik otthonterületét.
Most nézzük meg a rókát más megközelítésben, mit mond nekünk:
Az álcázás mestere, új világok, a természetfölötti erők jeles képviselője, az egyik legjelentősebb védőállat. Diplomácia, ravaszság, határozottság, szemfüles és ravasz, amilyen te is vagy, ráadásul a kommunikációhoz annyira jól értesz, hogy mindig tudod, hogy mivel nyerhetsz meg magadnak másokat.
A róka magányosan jár, így aztán a saját bőrén kívül nem viszi másét a vásárra.
Bátorságot és erőt ad, hogy követhessük utunkat, hogy hallgassunk magunkra, és maradjunk hűek önmagunkhoz.
A rejtőzködés mestere, az éj leple alatt lopózik ki, hogy erőt , táplálékot és tapasztalatot gyűjtsön, ahol személyes lélekösvényét követi. Összeköttetést teremt belső irányításunkkal.
A róka hű társ, de hordozza a magányosan járók jellemvonásait. Tapasztalatait és ismereteit inkább egyedül gyűjti. Előrelátó és gondoskodó. Megvédi magát azáltal, hogy visszavonul és kitér. A róka a világok közötti határokon mozog, tudja, hol találhatók a tudatalattiba vezető bejáratok
A puszta kéz mestereként a róka a Zen útra utal, a szamurájokra és a harcművészekre, akik az energiaárammal dolgoznak. A rókaprémet a sámánok álruhaként használták a más birodalmakban tett útjaikon. A róka koponyája arra szolgál, hogy a szellemi erőktől kaphassunk tanácsot. Ha a róka bármely része birtokunkba kerül, mindenképp le kell rónunk az állat szelleme előtt tiszteletünket és hálánkat. A róka-amulett belső vezetésünkbe vetett bizalmat, védelmet biztosít, és képességet az egészséges elkülönülésre
A keleti kultúrákban él egy olyan hiedelem, hogy a róka képes emberalakot ölteni. Egy régi kínai legenda szerint a róka ötven- és százéves korában emberalakot ölt, és vagy varázslóvá, vagy gyönyörű leánnyá változik.
Perzsiában szent állatnak tartották. A róka Japán legjellemzőbb mitikus állata. Japán egyes vidékein a róka maga a rizsistenség
Az egyiptomiak úgy gondolták, hogy a rókabőr révén az ember élvezheti az istenek kegyét, a perui indiánoknak pedig volt egy rókaistenük. A choktau törzsek a rókát a családi egység őrzőjének tekintették, az apacsok neki tulajdonították a gonosz medve megölését, illetve azt, hogy farkát a lángokba dugva ellopta az ember számára a tüzet.
A róka éjjel vadászik, ezért a Holddal, a holdistennőkkel is kapcsolatba hozták.
Egy régi mese szerint: „Valamikor az idők kezdetén a Nap nagyon közel járt a Földhöz, ezért elviselhetetlen volt az élet. Az állatok összeültek tanácskozni, és elhatározták, hogy tesznek valamit. Úgy döntöttek, arrébb taszítják a Napot. A róka próbálkozott elsőként. Szájával megragadta a Napot, és elkezdett futni az ég felé. Kis idő elteltével azonban a Nap megégette a róka száját, így feladta. Azóta fekete a róka szája belül.”
A magyar szólás „ravasz, mint a róka” agyafúrtságának, fortélyosságának, szemtelenségének következménye, ravaszdi elnevezése pedig tabu-voltára enged következtetni.
Címerekben fondorlatos eszességet jelent.
Kulcsszavak: Álcázás, alakváltozás és láthatatlanság női energiái. Ravaszság, Hold, lélekvivő, Tűzhozó, pusztítás. Családi egység őrzője. Veszedelmek kikerülése. A treff (botok) a Tűz elemhez tartoznak, általában az energiát képviselik. A tetterő, érzékelés, intuíció, intenzitás és dinamika tartozik ide. Merd kifejezni a benned lobogó tüzet!
Irodalom:
- Faragó Sándor: Vadászati állattan, Mezőgazda, Bp. 2002
- Kőhalmy Tamás (szerk.): Vadászati enciklopédia, Mezőgazda, Bp. 1994
- Náhlik András: Nyomkalauz, Venatus, 1990
- Szederjei Ákos: Vadcsapáson, Mezőgazda, Bp. 1961
- Jeanne Ruland: Az állatok ereje, Bioenergetic, Bp. 2005
- Preben Bang és Preben Dahlström: Állatinyomok és -jelek, M-érték, Bp. 2006
- Ted Andrews: Az állatok szimbolikája, Alexandria, Pécs 2003
- Temesvári Gabilla Katul: Mitikus állatok, BioTel, Bp. 2005
.
.
.
