Kutyák világnapja

Dátum: 2026. 08. 26. 15:50

Az emberek és az állatok mindig bonyolult kapcsolatban és függőségben éltek együtt és élnek jelenleg is a földön. Különösképpen igaz ez a kutyákkal való kapcsolatunkra, amelyet  Dr. Kováts Zsolt a következőképpen fogalmazott meg:  „a kutya nem ember…, a kutya nem gép…, a kutya valami más!” 

A kutyák világnapját minden év augusztus 26-án tartják meg az ember és kutya közötti különleges kapcsolat tiszteletére. "Ezt a nemzetközi kezdeményezést Colleen Paige amerikai állatvédő és életmód-szakértő hívta életre 2004-ben, megemlékezve arról a napról, amikor családja örökbefogadta első kutyáját. A világnap fő üzenete a felelős állattartás népszerűsítése, a menhelyi kutyák örökbefogadásának ösztönzése és az áldozatos munkát végző segítőkutyák elismerése."

(Forrás: Nádházy Judit- - Álomfogó Zalóta magyar agár szuka)

Az idők kezdete óta, amióta az ember és a kutya között valamilyen kapcsolat kialakult, a kutya legfontosabb feladata a vadászatban való közreműködés volt. A kutya egy nagyon kivételes helyet foglalt el az összes háziállat között, egyedülálló módon kapcsolódott az emberhez, érzelmi alapon kötődött hozzá.

(Forrás: Puskás Mihály Béla - Sárika golden retriever szuka)

A kutya háziasítása, vélhetőleg az állatok közül elsőként, több tízezer évvel ezelőttre tehető, egyes vélemények szerint akár 150.000 évvel ezelőtt is bekövetkezhetett a nagy találkozás. Hogyan történhetett? Az bizonyos, hogy az ember és a kutya (ős kutya) hamar felfigyelhettek egymásra az élelem felkutatásakor.

(Forrás: Puskás Mihály Béla - Tappancs kaukázusi jugászkutya malamut keverék szuka)

Ki kezdeményezhette az első lépéseket? Konrád Lorenz feltételezése szerint két irányból közelíthető meg a kérdés. Lehet, hogy a kutya őse felismerte az emberben rejlő lehetőségeket - amennyiben tisztes távolról követte, akkor az el nem fogyasztott, visszamaradt ételmaradékok könnyű prédát jelentettek a számára, így nem volt üldözés, harc, nem kellett megküzdeni érte, csekély energia befektetéssel tudta összegyűjteni a táplálékot. Ezen feltételezés mellett az a tény szól, hogy a kutya a legalkalmasabb állatok egyike az asszociációs tanulásra (pavlovi ingerhelyettesítésre alapozott tanulási mód - klasszikus kondicionálás), így elképzelhető, hogy ennek a tanulási képességének köszönhetően ismerte fel és egyszerűen társította az embert a táplálékkal, majd elkezdte követni, egyre közelebb kerülve hozzá. A feltételezés cáfolata lehet, hogy amikor a domesztikáció végbe mehetett, akkor az ember még vándorló életet élhetett, a kutyák ősei pedig akkoriban is erősen territoriális állatok lehettek, tehát kicsi a valószínűsége, hogy könnyen elhagyhatták volna a területüket - de az éhség nagy úr volt már akkoriban is.

A kapcsolat kialakításának másik útja szerint éppen az ember volt az, aki felismerte az ős kutyában lévő lehetőségeket, a gyorsaságát, az éles látását, a kifinomult szaglását, a jó hallását, a veszélyekre való figyelmeztető képességét, így ő kezdte el követni ezeket a különleges állatokat. Az ember hamar rájöhetett arra, hogy ha „társul”, akkor hamarabb, könnyebben jut el a zsákmányáig. Ezt úgy is el lehet képzelni, mint az egyes mai vadászatokra is jellemző felállást, amelyben elől megy a vadászkutya és mögötte a vadász.

Bárhogyan is ment végbe a nagy találkozás, zajlott le a háziasítás folyamata, az biztos, hogy bizonyos emberi célok érdekében bekövetkezett, tudatos, tervszerű tevékenységnek lehet tekinteni. Ennek következtében alakulhatott ki a ma ismert több mint 400 kutya fajta, amelyek között igen jelentős eltérések tapasztalhatóak (pl. testrészek aránya; szőrzet hossza, színezete; fül és farok tartások, méretek). A kutyák sokszínűségének ellenére az anatómiai felépítésük mégis azonos és a tudomány mai állása szerint a farkasok tekinthetőek a kizárólagos ősöknek.

(Forrás: Nimród-archív - farkas)

Az egyik legősibb, legkülönlegesebb és a többi kutya fajtacsoporttól eltérő „négylábú barátaink” az agarak, amelyek leginkább alkalmasak az üldözésre, a futásra. Dr. Kováts Zsolt a következőképpen fogalmazza meg mindezeket: „Az agarak eredete az idők éjszakájában vész el… Keletről ered, a mesés Napkelet országaiból. Ezek azonban az ott élő lovas nomádoknak sohasem voltak mesés csodaországok, hanem sivatagos, puszta területek, ahol minden falatért élethalál harcot kellett vívni a természettel és a föld négylábú lakóival. Ebben a harcban két segítsége akadt az embernek. A lóra, amin ülve száguldhatott a zsákmánya után és az agárra, ami a kéz szerepében elfogadta a vadat parancsolója akarata szerint.”

Az agarak jelentős szerepet töltöttek be az egész emberiség és a magyarság életében is. Hajdanában a kutyák közül egyedül az agár volt az, akit a törvények is védtek és értéknek neveztek. Az agarászat lehetett az egyik legrégebbi kutyás vadászati mód. 

(Forrás: Nádházy Judit - Zalóta magyar agár szuka)

Jelenleg hozzávetőleg 45 agárfajta ismert a világon, ezekből a FCI (Nemzetközi Kinológiai Szövetség) 13+1 fajtát ismer el: Afgán agár, Angol agár, Arab agár, Azawakh, Ír farkaskutya, Lengyel agár, Olasz agár, Orosz agár, Perzsa agár, Skót szarvasagár, Spanyol agár, Whippet és Kazak agár, valamint  Magyar agár.  

(Forrás: Whippet Lovers)

Az FCI 1966-ban fogadta el önálló fajtaként a magyar agarat. Az agár jelentős szerepet töltött be a magyarság történetében, velünk voltak a kezdetektől. (Lásd korábbi írásainkban: https://kerek-erdo.hu/agaraszat/104-toertenelmi-oeroekseguenk-az-agaraszathttps://kerek-erdo.hu/agaraszat/122-muveszet-irodalom )

(Forrás: Országház)

"A magyar nemesség építő munkája a kutyatenyésztés terén vitathatatlan. Alkotó tevékenységük eredményét azonban elsodorta a történelem, s ma már vajmi kevesen ismerik azokat, akik lefektették a sportkutyászat, a szervezett kutyatenyésztés alapjait Magyarországon. Pedig a kutyás szervezetek megalapítása, a törzskönyvezés elindítása, a kutyakiállítások meghonosítása, és minden más, amit ma természetesnek gondolunk, egy-egy nemeshez vagy nemesi családhoz köthető. Alapító kinológusaink, a kezdetek nagy tenyésztői szinte mind arisztokraták voltak. Már maga a nemesítés szó is a társadalmi elit, és a fajtatiszta állattenyésztés közötti szoros kapcsolatra utal." ..."Az agarászat modern fénykorát a XIX. században élte, főleg gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetően, aki felkarolta és támogatta ezt a nemes sportot hazánkban."  (Kutya újság 2024. február) 

(Foto: Puskás Mihály Béla - Rónakirály Holdviola magyar agár szuka)

A magyar agárra az alábbiak jellemzőek: Vadászkutya, amely szemre vadászik, de figyelemreméltó a szaglása is. Nagyon jó kísérő és hűséges jelzőkutya. Kissé tartózkodó, jó természetű, értelmes, intelligens, ragaszkodó, családbarát. Mint minden kutyának, de az agárnak különösképpen szüksége van a mozgásra - ennek ellenére naphosszat el tud heverni egy kényelmes kanapén, napi 20 órát is képes pihenni. Megjelenése erőt sugárzó, erős csontozató, jó izomzatú, de karcsú, kecses, elegáns futóbajnok. A feje felülről és oldalról nézve meglehetősen széles alapú, ékalakú. Füle visszabicsakló. Farka a csánkjáig (hátulsó végtagjának lábtőízülete) ér.

(Foto: Puskás Mihály Béla - Rónakirály Lizinka magyar agár szuka)

„A kutya nemes, tiszta lélek, s a bajban sem változik. És ha az ember elveszíti mindenét, a kutya akkor is mellette marad, mint a tiszta lelkiismeret." (Fekete István)

"A kutyák szőrös gyerekek" (Csányi Vilmos)

„Az ember olyan rendkívüli intenzitással tud szeretni egy kutyát: ez a szeretet mentes minden ambivalenciától, az élet egyszerűsége, amely megszabadít a civilizáció szinte elviselhetetlen konfliktusaitól, és egy önmagában teljes létezés szépsége.” (Sigmund Freud)

„Az egyetlen élőlények, amelyek eléggé fejlettek ahhoz, hogy tiszta szeretetet közvetítsenek, a kutyák és a csecsemők.” (Johnny Depp)

"Az ember a kutya gazdájának tartja magát, de a kutya a gazdáját Istennek". (Jack London)

(Foto: Nádházy Judit - Rónakirály Holdviola magyar agár szuka)

A kutya szeméből mindent ki lehet olvasni, főleg az agár szeméből. Agár hosszasan engedi, hogy egymás szemébe nézzünk, árad belőle a mélységes szeretet, az odaadás.

Mi kell minden kutyának? Következetesség, mozgás, szeretet. Én is egyetértek Cesar Millan-nal ebben.  Ez az alapja az ember és a kutya hosszú távú, baráti kapcsolatának.

 

Irodalom