„A’ magyar nemzetet híven jellemző lovagias időtöltéseknek egyik legnemesbike: az agarászat.” (Retski András 1851)
Milyen kutya elevenedik meg Gárdonyi Géza Isten rabjai című könyvében?
Ezen könyvről írják az ajánlóban, hogy az egyik legjobb magyar történelmi regény, amely a XIII. századba kalauzol bennünket és Szent Margit (1242-1270) élettörténetét meséli el.
„Látszott rajta, hogy valami nagyúri fajzat. Valami csupa vékony , vajszín szőrű kutyát rángatott zsinóron. Mert a kutya mindent meg akart szagolni, ami a földön hevert: ásót, kötelet, röget, végül a kútásókat dühösen megugatta.”…„Hát az ott a királyfi? No, nem vélte volna. Pedig látszik rajta, szép tiszta arcán, bátran villogó, fekete szemén, meg hogy olyan finom alkatú a kutyája.”… „A király is láttad? Sokszor. A királynét is kétszer, meg a királyfiakat. Kutyájuk is van, királyi kutya.” (Gárdonyi Géza: Isten rabja)
(Fotó: Nádházy Judit - Álomfogó Zalóta magyar agár szuka)
Szerintem egy agárszerű kutya jelenik meg a történetben István királyfi (a leendő V. István király, 1239-1272) mellett. Mindjárt meglátjuk, hogy miért?
Az agarak jelentős szerepet töltöttek be az egész emberiség és a magyarság életében is. Hajdanában a kutyák közül egyedül az agár volt az, akit a törvények is védtek és értéknek neveztek. Az agarászat lehetett az egyik legrégebbi kutyás vadászati mód.
(Forrás: Országház)
A legendák szerint Árpád és katonái is hódoltak ezen férfias, nemes sportnak, amely próbára tette a testet, edzette a jellemet, valamint a vitézek ezáltal gyakorolhatták a csapatban, kötelékben való mozgást. Az Árpád-házi uralkodók idejében is jelentős szerepet kaptak ezek a különleges kutyák.
(Rajz: Puskás Mihály Béla, Zalóta, 21x19, grafit, 2021)
Dr. Kovács Zsolt Az agarak futásáról, a magyar agárvadászat története című könyvében a következőt írja: „Az agár eredete az idők éjszakájában vész el. Pontos állomásai földeríthetelenek annak a folyamatnak, amelyben az ősragadozó átalakult agárrá.”… „A kutyák között az agarak fajtacsoportja az egyik legrégibb és mint minden igazi kultúra, Keletről ered, a mesés Napkelet országaiból. Ezek azonban az ott élő lovas nomádoknak sohasem voltak mesés csodaországok, hanem sivatagos, puszta területek, ahol minden falatért élethalál harcot kellett vívni a természettel és a föld négylábú lakóival. Ebben a harcban két segítsége akadt az ember. A lóra, amin ülve száguldhatott zsákmánya után és az agárra, ami a kéz szerepében elfogadta a vadat a prancsolója akarata szerint.”…„Az Árpád-házi uralkodók vadászataikon jelentős szerepet biztosítottak az agárnak és az agártás egész középkori történelmünkön végighúzódik.”…”A középkorban elsősorban nálunk virágzott hagyományként a keleti jellegű agárvadászat.”
(Fotó: Puskás Mihály Béla - Rónakirály Viola)
Magyarországon a középkorban oklevelek, leíratok szólnak a királyi agarászokról és megjelenítik a „peczér” (kutyákkal, főleg agarakkal foglalkozó személy) kifejezés. Az agár korai előfordulásáról szól egy 1093-ból való oklevél, ahol Agárd helységnévként jelenik meg. A Képes Krónika vadászjeleneteiben megtalálhatóak az agárszerű kutyák ábrázolásai. A középkori Európában egyedülállóak Magyarország keleti jellegű agarász szokásai, mert nálunk továbbra is jellemző maradt a könnyű lovasság, valamint hazánkban rendelkezésre álltak a hatalmas nyílt területek, puszták, ahol szabadon lehetett a vadat űzni.
Egyik legjelentősebb, legbecsesebb függőpecséttel ellátott okíratunk II. András lovagkirályunk (1177-1235) nevéhez kötődik, az 1222. évi Aranybullához, amely akkoriban európában egyedülálló volt, ennek 15. cikkelye úgy rendelkezik „A király lovászi, pecéri, kaszási ne merjenek szállani a nemesek faluira.” Azaz a királyi agarászok, solymászok és lovászok nem szállásolhatták be magukat a nemesek falvaiba. Ez nagyon fontos kitéttel, hiszen Európa más országaiban sokáig kötelesek voltak ellátni, eltűrni a király nagy számú kísérletét.
A királyok, főurak, nemesek körében mindig is kedvelt elfoglaltság volt az agarászat és megbecsülték azokat, akik az agarakkal foglalkoztak. IV. László királyunk (1262-1290) – a regényben szereplő V. István gyermeke – „kitűntette embereit és nemesi rangra emelte, akik az agaraival foglalkoztak”.
(Foto: Puskás Mihály Béla - Rónakirály Lizinka)
Ki volt a regény szépséges királyleánya, Árpádházi Szent Margit?
„1241 nyarán a tatár hadak elől IV. Béla a családjának és népes kíséretének a dalmáciai Klissza várában talált menedéket. A tatárok által hamarosan körülzárt várban nem sokkal ezután pestis járvány tört ki, s ennek lett áldozata két királyi gyermek is, a 6 éves Katalin és a 16 éves Margit. A járványban elhunyt két gyermek iránt érzett fájdalmat talán enyhíthette, hogy a királyné ekkor áldott állapotban volt. A születendő gyermek sorsáról a mélyen vallásos szülők még magzat korában döntöttek: ha leányuk születik, engesztelő áldozatként Istennek ajánlják fel és az isteni szolgálatra fogják szentelni, hogy a prédikátor testvérek gondjára bízott apácákkal együtt éljen örök szüzességben. 1242. január 27-én megszületett IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő kilencedik gyermeke, egy kislány Klisszában (ma Klis, Horvátország, a horvátok ezért tisztelik Klisszai Szent Margit néven). A királyné kérésére a kis hercegnő (szintén) a gyöngyöt jelentő Margit nevet kapta. A mongol hadak két hónap múltán elhagyták a Kárpát-medencét.”
Krúdy Gyula Szent Margit - mesemondás könyvének Utóhangjában a következőket írja: „A mai Margitsziget a mérnöktudomány csodája, mert sikerült megmenteni a Margitszigetből azt, ami pusztulásra volt ítélve. Nem szabad azt gondolnunk, hogy eltemettek valamit a múlt időkből, amikor itt építettek… Sőt megvédelmezték a múlt időket, hogy azok el ne menjenek tőlünk olyan messzeségbe, hogy többé utol ne érhessük őket.”… „Szent Margitsziget. 1927. Nagyboldogasszony napján.”
„De sokszor hallottam már azt a mondatot, hogy a jelenben kell élni, és felesleges a múlttal foglalkozni! Amikor valaki azt mondja, hogy értelmetlen a múlttal foglalkozni, hiszen azt már nem lehet megváltoztatni, nagy precizitással fejezi ki, hogy azt gondolja: az segítene rajta, ha a múltat megváltoztathatná. Azt hiszi, a múlttal kapcsolatos egyetlen lehetősége az volna, ha azt meg nem történtté tehetné vagy átírhatná, és mivel ez lehetetlen, nincs dolga ezzel. A sejtjeink azonban őrzik a múltunkat, így az hatást gyakorol a jelenünkre. Ezért éppen annyira érdemes a múlttal foglalkozni, azt földolgozni, elrendezni, amennyire a jelen szempontjából szükségünk van rá. A múltat pontosan azért kell helyére tenni, hogy a jelenben élhessünk.” (Pál Ferenc pap)
„XX. A múlt a jelen alakja; a jövő a jelen illata.” (Weöres Sándor - Egysoros versek)
Irodalom
- Gárdonyi Géza I(1997): Isten rabjai, Holnap Kiadó, Gyula
- Heissler Julianna Amália (2020): Kutyás vadászati módok Magyarországon a kezdetektől a XX. századig, Országos Agarász Egyesület, Nagykanizsa
- Kováts Zsolt Dr. (2001): Az agarak futásáról - a magyar agarászvadászat története, Alapítvány a magyar állatorvos-tudományért, Bp.
- Krudy Gyula (1996): Szent Margit, Pesti Szalon Könyvkiadó, Bp.
- Lelbach Gyula (2020): A falkavadászat és az agarászat története Magyarországon, Bp.
- Patay Géza, dr. (2020): Emlékképek a nemzeti agarászat utolsó évszázadából, Ludovika Egyetem, Bp
- Retski András (1851): Néhány szó az agarak futásáról azok közti különbség megítéléséről, bírák kötelességeiről, kellékeiről, nyomtatott Landerer és Heckenastnál Pesten. http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/digitarchiv/RETSKI_Nehany-szo-agarak-futasarol_1851_OCR.pdf
- Második András Aranybullája ( aranybulla eredeti szövege ) mely 1222. esztendőben költ Kiadta magyarul Virág Benedek a szelíd tudományok volt királyi tanítója Pesten, MDCCCV.
- https://kerek-erdo.hu/agaraszat/104-toertenelmi-oeroekseguenk-az-agaraszat
- https://www.margitos.hu/arpad-hazi-szent-margit-elete
